Nem csak csoki

Heti válasz,  2011.11.10.
Gyüre József

Sok üzletvezető azt gondolja, hogy ha pár tálca csokoládét kitesz a polcra, s a bejárat fölé csokoládébolt feliratot helyez, akkor majd maguktól jönnek a vevők, s úgy lesz, mint a Csokoládé című filmben. Az FG csokoládéműhely elindítói szerint a valóság másképp fest.

Honnan jött a kézműves csokoládékészítés ötlete?

Flamich Gábor: Családi örökség. Nagyapám, Galli János 1932-ben alapított cukrászdát Nagymaroson, amit a második világháborúban bombatalálat ért. Miután újjáépítette és újraindította a vállalkozását, államosították. Az ő nyomdokait követve 1989-ben fagylaltozót nyitottam Nagymaroson. Csak évekkel később, 2007 környékén kezdtem el csokoládéval foglalkozni.

Hol sikerült elsajátítania a csokikészítés rejtelmeit?

F. G.: Eleinte a konyhában, saját elképzeléseim szerint kísérletezgettem a tortabevonóval. A jégkockatartót használtam csokiformának, s nagy örömünnep volt, amikor a csokoládét sikerült kivarázsolnom belőle. Majd 2008-ban elmentem egy bemutatóra, amit a belga csokoládéakadémia vezetője tartott Magyarországon. Ott egyértelművé vált: a továbblépéshez meg kell szereznem a szükséges tudást. Még abban az évben Belgiumba mentem egy csokoládékészítő intenzív kurzusra.

Miután hazatért, ment minden, mint a karikacsapás?

F. G.: Attól, hogy az ember elvégez egy tanfolyamot, még nem lesz a csokoládékészítés mestere. Ahhoz rengeteg gyakorlásra van szükség. Az ott szerzett tapasztalat és szemlélet viszont egy életre meghatározó tudást jelent. Több mint két év is eltelt, mire mindent megteremtettünk ahhoz, hogy kiálljunk a nyilvánosság elé: a webáruház után 2010 júliusában üzletet nyitottunk.

Nagymaros ideális helyszín egy ilyen különleges üzlethez?

Konkoly Rita: A mi termékeink vásárlóit nem igazán érdekli, mi történik a fővárosban. Ők a vidéket járják, a biopiacokat, és a kézműves áruféleségeket, az egészséges és természetes alapú élelmiszereket keresik. Inkább az ország gazdasági helyzete határozza meg az üzletmenetünket. Ha Németországban vagy Lengyelországban nyitottuk volna meg a boltot és a műhelyt, mára az anyagi siker is jelentősebb lenne.

Azaz a fagyizónak kell besegítenie?

K. R.: Sok üzletvezető azt gondolja, hogy ha pár tálca csokoládét kitesz a polcra, s a bejárat fölé csokoládébolt feliratot helyez, akkor már semmit sem kell tennie, mert maguktól jönnek a vevők, s úgy lesz, mint a Csokoládé című filmben: folyik a csokoládé, száll az illat, s dől a lé. A valóságban ez nem így működik. Alapos termékismeret nélkül nincs eladás. Eredetileg a fagylaltozó szezonális jellegét szerettük volna oldani a csokoládébolttal. A vevők azonban szerencsére másképp gondolkodnak. Számunkra is bebizonyították, hogy egy meg egy néha több is, mint kettő.

KONKOLY RITA Budapesten született.
• 1996-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
• Körorvosi hivatását feladva a kézművesség és a kereskedelem felé fordult.

FLAMICH GÁBOR 1966-ban született Nagymaroson.
• Gépipari szakközépiskolát végzett, majd a technikumban tanult tovább. Számtalan szakmát kipróbált, de mindig is a kézműves munkák vonzották.

Klasszikus és hagyományos

A családi munkamegosztás a műhelyben is érvényesül: a csokoládékat Gábor és Rita készíti, a fagylaltokat kizárólag Gábor, az üzletvezetés Rita feladata. A csomagoláson lévő matricákat, a díszítések grafikai elemeit Gábor tervezi, a vevőkkel a kapcsolatot Rita ápolja. Több mint 170 csokoládéféleséget készítenek, az ár száz forinttól ötezer forintig terjed. A kézműves remekek alapját a francia és a belga csokoládék jelentik. Az ízvilág klasszikus és hagyományos: a hangzatos ehetőszenes, túrós, csalános “őrültségek” helyett a mandulás, mogyorós, marcipános, aranymazsolás és fűszeres csokoládékat részesítik előnyben. Ők nem akarják extrém összetevőkkel felhívni magukra a figyelmet. Szerintük a csokoládé ugyanis önmagáért beszél.